Annyiszor megkaptuk már, amikor nem adtunk oda egy kutyát valakinek, nyomós okkal… “Ezért vannak tele a menhelyek, mert maguk itt válogatnak! A zoknim színét nem akarják megnézni??”
Nos, azt nem, köszönjük, de egy olyan fiatal tacsi lányt, mint Panni, eszünk ágában sem volt egy faluvégi tyúkudvarba odaadni patkányozónak, pedig oda bizony vitték volna! Jó sokan.
Hetente fel akarták “mostazonnal” pakolni az öregedő autók után kötött utánfutókra, biciklikosarakba. Válogatott szidalmakat kaptunk kikosarazott kérőitől, de mi inkább kivártuk neki az igazit.
Talán pár hónappal többet töltött itt, de egy egész életért cserébe az nem is olyan sok. Főleg ilyenért, igaz? <3
#nemadunkbárkinekkutyát