Gondoltam, beszélek majd erről egy videóban, de csak nem bírom megállni holnapig. Írnom kell erről, mert fontosnak tartom, és két tegnapi poszt kapcsán nagyon komoly gondolatébresztő kommentek késztetnek erre.
Kitettem két posztot, két kutyáról, mindketten Németországban gazdisok, de az egyik posztnál szerepelt egy magyar gazdinál lévő kutya is. Aki kíváncsi, elolvashatja, a kommenteket is, nincs benne titok.
Volt néhány belinkelt cikk, ami a svájciak kutyahús evésével volt kapcsolatos. Felrobbant a kommentszekció, a többség egyértelműen butaságnak titulálta az egészet, volt egy nevetséges cikk is, ami mind stílusában, mind releváns információk kapcsán nagyon sántított. Nem erről akarok beszélni, mert a témát felesleges tovább feszegetni.
Az internet használatáról szeretnék beszélni.
Elképesztő, ami ennek kapcsán folyik ma, 2023-ban az emberek agyában. Az internet egy hasznos dolog tud lenni, nagyon sok jó és hasznos infó fellelhető különféle oldalakon, gyorsan, hatékonyan utánanézhetünk dolgoknak, az információ áramlása hipersebességű, mi is használjuk, ez által ismerhetnek minket ennyien, emiatt lehet rengeteg állatunk gazdis, felhívhatjuk a figyelmet dolgokra, problémákra, bepillantást adhatunk az életünkbe. Gyorsan, azonnal, valós időben is akár (bár mi nagyon, nagyon ritkán élőzünk).
Nem lehet azonban elmenni amellett, hogy mennyi hamis, káros, romboló, likevadász cikk/poszt van, aminek a valóságtartalma több, mint kétséges.
Mert az internet az bizony ilyen.
Az interneten kb. bármit le lehet írni, és emberek milliói dőlnek be hamis információknak, később persze hangosan skandálva, hogy “dehát a neten olvastam!!!”
És? És akkor mi van?
Attól, mert valami le van írva, még nem biztos, hogy úgy is van.
Én is kiírhatnék bármit, mert ahogy most a betűket pötyögöm, nem villan be valami piros felkiáltójel, hogy azonnal hagyjam abba. Meg fogom nyomni az enter gombot, és emberek ezrei olvashatják ezeket a sorokat. Szabadon. Nincs semmiféle internetrendőrség, aki majd kopogtat az ajtómon, hogy ejnye-bejnye Évike, hogy írhattad le azt, hogy Kovács Pista bácsi kisgatyában, részegen énekelt a kisbolt előtt Mucsajröcsögén szilveszter éjjel, hisz nem is így volt.
Ellenben lehet, hogy a kiírt posztom hatására Pista bácsi felesége szívrohamot kap, mert ő azt hitte, hogy a férje otthon nézi a Sas kabarét, közben meg ez történt??
Leírhatom azt is, hogy Tóth Géza alsópöszmetegi lakos gyerekeket molesztál a helyi iskola előtt, és talán másnap egy felbőszült horda agyonveri az amúgy békés életet élő cipészt. Mer’ a zinterneten leírták, hogy gyerekeket molesztál.
Leírhatja bárki Timbuktuban a helyi “Timbuktuban hallottam” csoportban, hogy az összes magyar egy rohadék állatkínzó, mert ő látta egy oldalon, ahogy egy nő az autója után kötöz egy kutyát, úgy húzza kilométereken keresztül, amibe az állat végül belehal. Ami amúgy megtörtént, igen, itt, csodás kis hazánkban. És emiatt minden magyar ember állatkínzó?
És most nézzetek a békésen pihenő kisállataitokra, akik mit sem tudva arról, hogy a magyarok mind állatkínzó barbárok, nyugodtan szuszognak a lábatokhoz simulva.
Itt el is érkeztünk a következő ponthoz, az ÁLTALÁNOSÍTÁSHOZ.
Sokszor találkozom elkeseredett, dühös hozzászólásokkal a mi oldalunkon is, hogy bezzeg a menhelyek, bezzeg velem mi történt, bezzeg velem hogy beszéltek, bezzeg, bezzeg… Ja, hát nem nálunk történt, de akkor is. Minden menhely mehet a francba. Oké, már indulunk is.
Személyes kedvencem a “milyen véglények élnek ott????”, mondjuk egy állatkínzásos poszt kapcsán, vagy egy kidobott, sérült kutya miatt. Tegyük fel, egy falunak van 300 lakosa. Tegyük fel, hogy 6 érzéketlen ember elment mellette, a hetedik meg segítséget kér, de egyértelműen hibás a maradék 293 ember is, akik bár egyáltalán nem tudják, mi történt, nem láttak semmit, nem is haladtak el aznap amellett az árokpart/mező/bármi mellett, de mindenki dögöljön meg.
Nem írok települést, de van egy hely, ahonnan tömegesen érkeznek hozzánk állatok, a lakosság egy bizonyos része valóban egy állatkínzó elmebeteg, de ugyanezen a településen él egy csodálatos EMBER, aki időt, energiát, pénzt nem kímélve lapátolja a kakit ezek után az emberek után, megy, menti a szerencsétleneket, kúszik-mászik susnyásban, bokrokban, letojja, ha véres lesz a ruhája, az autója, megy és ment rendületlenül. CS., köszönöm a munkádat. Szerintem tudod, hogy rólad beszélek.
És igen, általánosítás a melegek kérdése is (volt ilyen kollégánk), a roma probléma (van roma gazdink), az idős emberek örökbefogadási szándéka (van idős gazdink, aki idős kutyát pátyolgat hatalmas szeretettel, nem kölyköt), a helyrajzi kérdés (Borsodban, Szabolcsban és Nógrádban is vannak álom gazdijaink), és hosszasan sorolhatnám.
Annyi mindent írhatnék még, amivel hatalmas probléma van a fejekben, meg annál is nagyobb káosz és köd. Meg frusztráció, nem kevés.
Könyörgöm, tájékozódjatok már hiteles forrásokból.
A szeretemapicikutyusomatponthu meg a tuddmegazigazatpontcom nem azok.
És ha a valódi igazságra vagy kíváncsi, kapcsold ki a zinternetet, és kezdj végre élni. A valóságban.
(Évi)