Ég veled Mochi :(

Ha egy kutya meghal, mert öreg, mert beteg, mert szörnyű baleset érte, az úgymond “természetes”. Tudjuk a miértet, tudjuk mi történt, ha nehezen is, de elfogadjuk.
De ha egy fiatal, 3 év körüli kutya hal meg teljesen váratlanul, az nem oké, nagyon nem.

Mochit egy hatalmas daganattal az oldalán találták anno. Bejött hozzánk, levettük a daganatot, elküldtük szövettanra, jóindulatú volt.
Hosszú hónapok óta velünk volt. Soha nem volt egészségügyi problémája, sosem volt beteg.
Volt rá érdeklődő több is, de valahogy mindig meghiúsult a dolog. Nem miattunk.

Pár napja arra figyeltünk fel, hogy nem eszik. Bágyadt. Nem volt babéziás, a laborja semmit nem mutatott. Látta orvos természetesen. Csak feküdt, kedvetlenül, nem volt hasmenés, hányás, semmi. Nem értettük. Kapott általános gyógyszereket, immunerősítőt. Egy picit talán jobban lett.

Ma reggel holtan találtuk a lábadozó karanténban. Sokkot kaptunk. Nem hittük el, hogy elveszítettük. Érthetetlen, felfoghatatlan. Tegnap semmi előjele nem volt az egésznek.
Természetesen boncolni fogjuk, tudnunk kell, mi történt. A bizonytalanságnál nincs rosszabb.

Ég veled drága Mochi. Kóbor voltál, és egy menhelyen haltál meg. Egy kutya sem érdemli ezt. Egyik sem. 😭😭😭🖤