Mindig azt hisszük, hogy aki szép, különlegesebb, mint az átlag, az gyorsan gazdis lesz, aztán eltelik pár hét, majd pár hónap, és mikor már átlépjük az egy éves várakozási időt, kezd egy kicsit ijesztő és érthetetlen lenni a helyzet, leginkább a szép kutyáknál.

És Miroslava esetében eljött ez a pillanat, egy éve él velünk.

Tény, és ezt nem fogjuk elmismásolni, hogy Miroslava nem való mindenkinek. Kutyázik és macskázik is, azaz bármilyen más állat otthon KIZÁRÓ OK. Nem, nincs olyan, hogy „de én össze tudom szoktatni őket”. Nincs olyan, hogy „annyira nem lehet ez vészes, majd megszokják egymást”. Nem kockáztatunk.

Egyedüli kutyának viszont nagyon szuper, a szívférgessége sem lehet annyira riasztó, hisz kezeljük a lassú módszerrel, segítünk a gazdiknak is mindenben, ha igénylik.

Miroslava imádja az embereket, jó kedélyű, jó természetű kutya, imád sétálni, de a legtöbb bull típushoz hasonlóan ő is tipikus kennelstresszben szenved, rengeteget fogyott az utóbbi időben, akkor boldog csak igazán, ha emberrel lehet.

Rövid szőre, fázóssága, emberszeretete tökéletesen alkalmassá teszi őt akár a lakásra is, de egy kinti-benti tartással is kiegyezünk, ha meleg hely van neki biztosítva hideg időjárás esetén.

Vegye végre valaki észre. Annyira különleges és gyönyörű.