Minden embernek van egy útja.
Egy saját.
Elindulunk, és jönnek keresztutak, ahol bizonyos emberek elmennek más irányba, de jönnek újak, akik társaink lesznek a következő szakaszon.
Vannak, akik végig kísérnek, vannak leszakadók.
Sokszor, nagyon sokszor megkapjuk, hogy mi embergyűlölők vagyunk. Hogy átgázolunk embereken kutyák miatt, hogy nem tiszteljük a kort, meg a végzettséget, meg ilyesmiket.
Azok az emberek hangoztatják ezt előszeretettel, akikkel konfliktusba keveredünk, sajnos van ilyen, nem egyszer.
Nem gyűlöljük az embereket. Nem bizony.
Sőt.
Nagyon sok ember van, aki megérdemli a segítő kezet, aki ember tud maradni, aki bajba kerül önhibáján kívül, akinek a kutyája/macskája bajba kerül.
Aki alázatos, szépen kér, megértő, elfogadó, tisztelettudó, az ugyanezt kapja vissza tőlünk.
Számtalan alkalommal segítettünk már embereken, gazdikon, többsége sosem kerül napvilágra, mert nem ezért csináljuk. Legyen az hajléktalan, gyerek, rossz sorsú családanya, mentálisan beteg fiatal férfi, mindegy.
Ha szereti az állatokat, nekünk mindegy.
És az is mindegy, hogy a telefonáló/bejelentő mennyi idős, nem a kor miatt kell tisztelni valakit. A kor nem érdem. Az egy ajándék a sorstól, lehet valaki 10 évesen is egy önfeláldozó, jólelkű angyal, és 83 évesen is egy banya.
Az sem érdekel túlzottan, hány diplomája van az illetőnek. És? Nekünk is van jó pár csapaton belül.
Mi is beszélünk nyelveket, mi is jártunk iskolába. Elég sokba.
Másképp nézne valaki a kollégáinkra, akik közül nem egy felsőfokú diplomával, folyékony angol/német nyelvtudással szedi a kutyakakit a kennelekben? Számít ez?
A kutyás társadalomban nem számít.
Ahogy a kutyának sem számít, hogy te gazdag vagy, vagy szegény, hogy milyen a bőröd színe, hogy mennyibe került a cipőd, hogy beszélsz-e mondjuk görögül, hogy milyen márkájú az autód.
Nekünk sem számít.
Az viszont igenis számít, hogyan bánsz velük.
Ha a kutyád balesetet szenved, és nem viszed orvoshoz, és nem is kérsz segítséget, nem vagy jó ember.
Ha a kutyádra úgy tekintesz, mint egy könyvtári könyvre, amit kikölcsönzöl, majd évek múlva visszaviszed, nem vagy jó ember.
Ha képtelen vagy beismerni, hogy megbuktál, mint gazdi, és másra hárítod a felelősséget, nem vagy jó ember.
Ha két lábbal taposol egy állatvédelmi szervezeten, mert az képtelen a 200. kutyát bezsúfolni a kennelekbe, és rossz hírét kelted szándékosan, nem vagy jó ember.
Ha nem biztosítasz nekik méltó életet, bántod, éhezteted, pénz reményében szaporítod őket, nem vagy jó ember.
Igen, ezeket az embereket kerüljük, ha lehet, de nem mindig lehet. Attól, mert más véleményen vagyunk és más az értékrendünk, még nem vagyunk embergyűlölők. Tökéletesek sem, dehogy.
Sok ember viszont nézhetne néha tükörbe.
Ennyitől az még nem fog összetörni.