Nem kell velünk egyet érteni, de akkor inkább görgess tovább
Légyszi, ezt ne.
Komolyan, ezt ne.
Az oldalunk követői nőnek. Szupi, örülünk, tényleg.
Ez a jelenség azonban visszafordíthatatlanul hozza magával azokat, akiknek amúgy közük nincs az állatvédelemhez, az állatokhoz, úgy egyáltalán ehhez a világhoz.
Elhisszük, hogy az állatvédelem ma egy divatos téma, mindenkinek van véleménye, elég határozott.
Ezzel nincs baj, tényleg, egészen addig a pontig, amíg valaki nem kezdi el szidni az általunk mentett állatokat, és megkérdőjelezni a munkánkat.
Mondok én nektek valamit. 12 évet húztam le csillivilli multik világában, ahol hatalmas asztalom volt, óriási monitorom, az irodában állandó volt a 22 fokos kellemes hőmérséklet télen-nyáron, süppedős padlószőnyeg és halk számítógép zümmögés, vagy lágy zene kísérte végig a napjaimat.
Utazgattam Dániába, Angliába brainstormingokra,
meetingekre jártam ceruzaszoknyában, csini blúzokban, magassarkú cipőkben.
Projektekben vettem részt, auditokat csináltam végig, 5S módszert vezettünk be a kollégáimmal.
Beparfümözve, bebongyorított hajjal, gondosan elkészített sminkben. Szorgosan adtam az adóm 1%-át a menhelynek, úgy, hogy az életben nem jártam ott. Halvány lila dunsztom nem volt, mi történik ott.
A mostani ruhatáram pár melegítőalsó, néhány póló, pulcsi, esőkabát, bakancs, tornacipők.
A hajamat már csak simán összegumizom reggelente, fodrásznál évek óta nem jártam.
Az összes ruhám kutyaszőrös, kutyaszagú.
Jó, néha ki van festve a körmöm, azért maradjunk már nők, vagy mi a fene.
Viszont soha, soha nem kérdőjeleztem meg az állatvédelem fontosságát. Nem láttam bele mélységekben, csak bíztam benne, hogy az állatok valódi esélyt kapnak. Nem bántam meg.
Ahogy eddig is, ezután is tiltani fogom az oldalról azokat a trollokat, akik minősíthetetlen hangnemben beszélnek a kutyáinkról/macskáinkról.
A “roncsderbi, kóbor dögök, semmirekellő korcsok, romkutyák” kifejezések, a “most szórakoztok, ennyi pénzt költeni büdös korcsokra?”, az “inkább az árva gyerekekre költenétek kö…….ök” típusú beszólásokra egy válaszunk marad. A tiltás.
Bocsi.
Nem kell velünk egyet érteni.
Segíteni sem kell.
Inkább görgess tovább.
Jobban járunk mindannyian.
(Évi)