Tisztázzunk valamit. Mind a kinti, mind a benti tartásnak vannak előnyei, hátrányai, szépségei, negatív velejárói.

De.

Egyik tábornak sincs joga állatkínzónak nevezni azon gazdákat, akik másképp gondolkodnak, vagy esetleg a kutya habitusának megfelelően tartják az állatokat.

És itt van a lényeg. Nézzük meg, mit is jelent ez a mi olvasatunkban, és miért ragaszkodunk bizonyos kutyák esetében a lakáshoz, avagy a kinti-benti tartáshoz.

Kutyát tartani sokféle módon lehet. Menjünk ezen végig.

1. Csak kint.

Nos, ez az általunk legkevésbé preferált tartási mód, de vannak kutyáink (nem sok), akiket szívesen adunk csak kintre, több okból is. Mondjuk hatalmas a mozgásigénye, és hiába otthon vannak a gazdik, a tartós, több órás bent tartás a kutya számára szinte büntetés, vagy azért, mert hatalmas szőrrel, erős testalkattal rendelkezik (bár számtalan ellenpéldánk van), vagy azért, mert mondjuk középkorú felnőttként adjuk örökbe, és ezt szokta meg, ehhez ragaszkodik, vagy szimplán azért, mert nem emberfüggő, nem akar állandóan a gazdin csüngeni.

Van olyan kutya (nekem is van ilyen, Évi vagyok), akit hat lóval sem lehet bevonszolni egy kellemes nyári éjszakán, hiába becipelem ölben, 10 perc múlva az ajtónál hisztizik, mert ki akar menni. Persze szuperül érzi magát viharban, esőben, dögmelegben, nagyon hidegben idebent, de nem ez a jellemző.

Bizonyos kutyák szeretnek házat őrizni, járőrözni, heverészni a hóban is akár. Kutyafüggő. Bizonyos kutyáknak érdekesebb a kinti világ akár egyedül is, mint a gazdi mellett heverni a kanapén.

2. Kinti-benti.

Ez a legideálisabb, ez kertes ház esetén működhet. És itt hadd jegyezzük meg, hogy a kinti-benti tartás nem azt jelenti, hogy a kutya -20 fokban bemehet a nyári konyhába, vagy a fészerbe, nem-nem. A kinti-benti tartás azt jelenti, hogy vagy van kutyaajtó, amin keresztül az ebzet szabadon közlekedhet bármikor, vagy azt, hogy amíg a gazdik nincsenek otthon, a kutya kint van (szigorúan fedett, szélvédett, száraz helyet biztosítva neki), és amikor a gazdi otthon van, a kutya ott lehet, ahol ők, bent alhat, a család valódi tagja lehet, részese a közös programoknak, szabadon eldöntheti, hol jobb neki.

Nincs kizárva a családi életből, nincs az, hogy egy esős hétvégén a emberek bent kuckóznak a puha pléd alatt, forró teát kortyolgatva, a kutya meg kint kuksol szomorúan egy ólban… Bemenne szerencsétlen, de nem engedik be, mert kutya. Akinek “kint a helye”.

3. Csak benti.

Talán ez a verzió veri ki a legjobban a biztosítékot sokaknál, ennek vannak valóságos és elfogadható okai, és vannak nonszensz okok is, amiknek semmi valóságalapja nincsen.

Számunkra nem opció, hogy egy 3-4 kilós, rövid szőrű kutyát olyan helyre adjunk, ahol csak kint lehet, vagy nappal kint kell lennie. Ki van zárva. Az ellenzők tábora hangosan kiabálja, hogy ez természetellenes, meg állatkínzás, meg hasonló finomságok, ami egy vicc amúgy. Soha az életben nem láttunk olyan 2 kilós csivavát mondjuk, aki jól érzi magát egy szélviharos, esős napon egy kertbe kizárva, egyszerűen azért, mert a fizikai felépítése teljesen alkalmatlanná teszi őket erre.

Soha nem fogjuk elfelejteni azt a gazdit, aki úgy jött be, hogy új kutyát akar, mert a telekre száműzött törpetacskója 4 évesen meghalt tüdőgyulladásban télen (nem is értjük, miért…), és neki újra ilyen törpetacskó kell, mert milyen jól irtotta a patkányokat csóri kutya… Ja, hát hogy belehalt a szuper kinti létbe? Hááát, ez ilyen… Pedig volt neki jó vastag párnája a házban, 2 naponta cserélte a gazdi, mikor arra járt, mert hát addigra már elég vizes és kemény volt a ráfagyott hó miatt, de kapott mindig új rongyokat…

Aha. Viszlát.

Állatkínzás, mert a kutya egész nap üvölt a lakásban, és a szomszéd anyuka ki van borulva, mert a gyerek nem tud aludni. Érthető. De, megsúgjuk, nem azért üvölt, mert ki akar menni a hóviharba vagy a 40 fokba. Szeparációs szorongása van, és egy kertben is üvöltene, ez kezelhető, javítható, nem azon múlik, hogy kint van, vagy bent. Ez az egész dolog a gazdi intelligenciáján, tenni akarásán múlik, és KEZELHETŐ probléma.

Állatkínzás, mert csak akkor szívhat friss levegőt, ha a gazdi reggel-este leviszi 5 percre pisilni-kakálni.

Ez egy baromi nagy tévhit.

Rengeteg lakásban tartott kutyánk él teljes életet, például Léni, aki lazán leteker a gazdikkal 15-20 km-es túrákat a hegyekben rendszeresen, vagy Moha Németországban, aki a gazdival együtt jár “dolgozni”, de sorolhatnánk őket napestig. Azok a gazdijaink, akik lakásba vittek kutyáinkat, komolyan odafigyelnek arra, hogy a kutya igényei ki legyenek elégítve.

Igen, válogatunk, szelektálunk, feltételeket szabunk. Nem szeretnénk, ha a kicsi kölykeink egy kertbe kizárva nőnének fel, mint a dudva, főleg akkor nem, ha jön a tél, és nincsenek már tesók, akik melegítik őt.

Mi ezeket a kutyákat nem kiszórni akarjuk az első beesőnek.

Azt szeretnénk, ha minőségi életet élhetnének, jó sokáig.

És lehet azzal jönni, hogy minden jobb, mint a menhely, de mi ezt nem így gondoljuk.

Akkor mehetnek, ha az adott hely, ahova kerülnek, VALÓBAN jobb, mint a menhely, mert ez alap.

Szóval, engedjétek meg nekünk a választás jogát.

Mert mindenkinek a legjobbat szeretnénk.

Mert szeretjük őket.

És ennyi.