A csapat összes tagja egységesen azt kommunikálja, amit én, mint vezető képviselek, azaz kutyát sem kennelbe, sem láncra nem adunk, kölyköt kizárólag udvarra nem adunk, kis testű, rövid szőrű kutyát udvari tartásra nem adunk.

Ez akkor sem fog változni, ha idegesen, dühösen az én telefonszámomat követelitek, amikor nem vagyok bent, miszerint “jó, akkor beszélni akarok a főnökkel”. Teljesen felesleges, mert én sem fogok mást mondani. Ugyanis egy csapat így működik.

Az pedig nonszensz, mikor “okosan” rávilágítottok, hogy nálunk is kennelben meg kint van mindenki. Valóban. Éppen ezért SOKKAL jobb sorsot szánunk nekik. Ugyanis ez egy menhely, és ennyi a lehetőségünk, ti pedig jó esetben a családja, valódi otthona lesztek. A két dolog össze sem hasonlítható. A miénk kényszerhelyzet, a tiétek saját döntés.

A megértést köszönjük, a hőbörgést nem szeretjük. Béke.

(Évi)