Karácsonyi ajándék
-Apa, szerinted mit vegyünk Matyikának karácsonyra?
-Nem is tudom Anya, szerintem vegyünk neki egy kiskutyát. Vagy kiscicát. Olyan kis cukik.
-Hú, ez de jó ötlet Apa! Matyika már 2 éves lesz, biztos nagyon fog örülni, meg gondolj csak bele, együtt nőnek majd fel! Tudod, mint abban a kutyás filmben.
-Igen, emlékszem, hogy kacagta a képernyőt bámulva! Jajj, ezt de jól kitaláltuk Anya! Megkérdezem Pistát, nála mindig vannak ilyen fehér kis gombócok, évente 2x, hátha van most is, nem is drága, húszért szokta adni.
-Oh, az semmi, Matyika megér ennyit, na, hívjad apa, én meg intézem a piros csokornyakkendőt a nyakába, meg a nagy fehér dobozt. Jajjj, alig várom, hogy itt szuszogjon Matyika ölében.
Ugye, milyen romantikus ez? Szerintünk is. Vagy mégsem?
Kedves kölyökállatot ajándékozni vágyók! Hozzátok szólunk most, kérünk benneteket, nem is, inkább könyörgünk, hogy gondoljátok át ezt. Tényleg.
Karácsony egy kiváló alkalom arra, hogy a szeretteinket megajándékozzuk ezzel-azzal. Vannak ajándékok, amik hasznosak, szépek, és vannak, amik (akik) nem alkalmasak arra, hogy egy piros szalaggal átkötve a fa alá helyezzük őket.
Egy kisgyerek alkalmatlan arra, hogy felelős gazdi legyen. Csak gondoljatok bele, meddig köti le egy vadiúj Lego készlet, egy új Barbie baba, egy kifestő, egy óriás plüss, egy babakonyha, vagy bármi hasonló. A gyerekek semmivel sem különbek, mint mi, ebben a rapid világban.
Felgyorsult az életünk, újabb és újabb ingerek kellenek, ami karácsonykor csillogó szemeket eredményez, pár hét múlva már nem lesz érdekes. Egy állat élete viszont nem pár hetes szórakozás.
A megvásárolt kölyökkel nektek lesz teendőtök. Ha lakásba viszitek, nektek kell utána takarítani, szobatisztaságra nevelni, megtanítani neki dolgokat, mert egy pár éves gyerek koránál fogva egyszerűen alkalmatlan erre a feladatra. Egy kölyök állattal gyakorlatilag vállatok egy újabb gyereket. Már ha vállaljátok. Akinek minőségi étel kell, oktatás, bepisil, bekakál, talán a gyereketek ágyába, bizony. Nektek kell hamarabb kelni, nektek kell a romokat eltakarítani, nektek kell rohanni orvoshoz, ha beteg. Nektek, és nem Matyikának.
Ha kertes házban laktok, és kintre szánjátok, számoljatok azzal, hogy elveszítve az anyját és a testvéreit, Kisfehérgombóc bizony torkaszakadtából fog vonyítani az udvaron, napokig, hetekig. Ti bementek a meleg házba, Kisfehérgombóc pedig előbb utóbb egy magányos, dühös, elkeseredett, szomorú kamasz, majd felnőtt lesz, aki nem fogja érteni, hogy mi történik körülötte, és miért nem mehet be a családjához a házba.
Ha nem kapja meg a megfelelő ingereket, egy idő után rombolni fog, vagy harapni. A felgyülemlett energiák miatt orkánszerűen fogja lerohanni szemetek fényét, esetleg felborítja majd. Vagy megharapja.
És pár nap, pár hét vagy hónap múlva Kisfehérgombóc bekerül majd egy menhelyre vagy gyepire, vagy elegánsan ki lesz pakolva egy autóból egy főút mellett. Természetesen ez nem mindig így történik, vannak üdítő kivételek, de sajnos a mi tapasztalataink azt mutatják, hogy ez bizony gyakori.
Sosem fogjuk elfelejteni a kis fekete bongyort, aki kb. 8 hetesen 2 évvel ezelőtt december 27-én volt kitéve egy vadiúj zöld nyakörvvel a nyakában egy bevásárlóközpont parkolójában, az üzletek nyitása előtt. A posztunk rengeteg megosztást kapott, chip nem volt, és a gazdi sem lett meg soha. Elég egyértelmű volt, hogy Feketebongyorka egy elfuserált karácsonyi ajándék volt (friss samponillatú szőrrel).
Van, hogy házastársnak szánjátok őket, óóó, mennyi válási árvánk volt már. Nemrég hunyt el az Eszkulápnál a Válás nevű kutyi, akinek hasonló a sztorija.
Van, hogy az idős nagyi magányos óráit szeretnétek megszépíteni egy kölyökkel, hogy ne érezze magát egyedül, „óóó, rengeteget vagyunk ott hétvégén, az unokák majd játszanak vele”. Abba belegondoltatok, hogy egy 70-80 pluszos idős embernek mennyi bosszúságot fog okozni egy kölyökkutya mondjuk?
Egy idős néninek, akinek fontos a kiskertje, a szép virágai, pont baromira hiányzik egy tomboló kamasz tavaszra, aki majd kiás neki mindent, tönkretesz mindent, mert persze sétálni minek, hisz ott a kert.
Volt már esetünk, hogy idős nagyi kapott egy gyönyörű, kék szemű huskyt, hisz annyira szép, majd két év múlva minket zsaroltak érzelmileg az okos ajándékozók, hogy vagy eltakarítjuk a lánc végén őrjöngő kutyát (nyilván nem tőlünk volt), vagy elaltatják, mert a nagyi kórházban van combnyaktöréssel (a kutya felborította).
Ja, és plusz infó, hogy habzó szájjal üvölt a kutya, és csak messziről tudnak neki kaját dobni, mert támad. Szupi.
A kutya/macska élete nem játék gyerekek. Tényleg. Nem, nem valók karácsonyi ajándéknak, hiába hiszitek azt, hogy milyen megható dolog egy piros szalaggal átkötött szőrmók a fa alatt.
Ezzel a húzással olyan anyagi és érzelmi terhet tesztek a megajándékozottra, amire valószínűleg nem számít és nincs is rá felkészülve.
Már most elkezdődött. „Ajándékba szeretném, jövök érte 24-én reggel”. Nem. Bocsi.
A karácsonyi időszakban az örökbefogadásokat extra módon megszigorítjuk. Kertes házba szilveszter tájékán akkor sem adunk kutyát/macskát, ha leteszitek a nagyesküt, hogy csak bent lesz. Ne legyetek ránk mérgesek emiatt. Szeretjük őket. És nem szeretnénk, ha egy elfuserált karácsonyi ajándékként végeznék.