Jogkörök…

Sokadik alkalommal mondjuk el, de elmondjuk szívesen bármennyiszer, bár bizonyos embereknek hiába mondunk bármit.
Minden településen a JEGYZŐ az illetékes állatvédelmi hatóság.
Attól, mert a telefonálók egy része ordít, hogy hívja a tv-t, rádiót, megy az újsághoz, mert mi becsapjuk az embereket, meg amúgy is mi a fenének vagyunk, és mit képzelünk mi, és társai, attól még a tény tény marad.

Nem, nem mehetünk be idegen emberek magánterületére, nem csatolhatjuk le a láncról a kutyákat, nem mászhatunk át a kerítésen, nem verhetjük bilincsbe a szomszéd Pista bácsit, mert kenyérrel eteti a kutyáját, meg nem engedi le a láncról.
Nem, nem tudunk napi szinten 50 kutyát befogadni, 30 fős macskakolóniákat elhelyezni, mert nincs helyünk.

Tudjuk nagyon jól, milyen iszonyú helyzet van ebben az országban állatvédelmi téren.
De tényleg változik valami, ha az emberek velünk üvöltenek, minket szidalmaznak, ránk haragszanak? Nem, nem fog.
Normális hangvételű kérésnél segítünk, tanáccsal, ötlettel.
De kikérjük magunknak, hogy válogatott káromkodásokat vágjanak a fejünkhöz, hogy fenyegetőzzenek, hogy az édesanyáinkat szidják.

Ha állatkínzást látsz, a település jegyzője az illetékes, akkor is, ha ő fennhangon elküld téged hozzánk. Van továbbá polgármester, rendőrség súlyos esetben, és hatósági állatorvos. Szívesen segítünk abban, hogy meghirdetjük a lefotózott kutyákat, ha és amennyiben találunk helyet nekik egy esetleges kobzás során, még a fuvarban is segítünk, ha tudunk.
De ehhez neked is tenned kell, ha valódi állatbarát vagy, mert nélküled nem fog menni. Tedd meg a bejelentést névtelenül, egy utca nevében, menj, amíg értő fülekre nem találsz a JEGYZŐ személyében.
Nincs Magyarországon állatrendőrség, akinek hatósági jogköre van. Akkor sincs, ha rajtunk akarod levezetni a felgyülemlett dühödet. Köszönjük a megértést.