Nagyon sokat gondolkodtam, mit és hogyan kellene írni ezzel a témával kapcsolatban, úgy, hogy senkit ne bántsak meg.
A poszt tartalmazni fog egy önvallomást is, ami talán magyarázatot ad arra, miért tart itt ez az ország, ahol tart.

Nyertük ugye ezt az ivartalanítási pályázatot, amit kiírt az Agrárminisztérium. Körülbelül 285 kutyát tudunk ebből megoldani, a feltételek szigorúak. Főleg szukákra kell koncentrálnunk, hisz a potenciális veszélyt bizony ők jelentik.

Nem hittem, hogy ennyi jelentkező lesz. Több, mint 500 e-mail érkezett, Andi, az elődöm, jelezte pedig, hogy erre számítsunk.
Egyrészt nagyon örülök, hogy ennyi embernek lenne ez fontos, másrészt viszont szomorú, hogy sokan azért nem ivartalanítanak, mert drága.

Az ivartalanítás egy rutinműtét, de azért nem egy sétagalopp, sem kutyának, sem gazdinak, sem orvosnak. Komoly szaktudást igényel, ezt valószínűleg senki nem vitatja. Ára van, igen. Ha valaki beszerez egy kölyökkutyát, gyakorlatilag havonta 2-3000 Ft-ot kellene félretennie, ha mondjuk 10-12 hónaposan megtörténik a műtét. Addigra a kutya 1 tüzelésen túl van, sok orvos javasolja, hogy addig várni kell, stb.

Mi a menhelyen nem várjuk ezt meg. 6 hónaposan szigorúan megtörténik minden kamasznál az ivartalanítás, már csak azért is, mert ha 7-8 hónaposan tüzelni kezd egy szuka, azt a többiek bizony megérzik, és 220 kutyánál egyetlen tüzelő szuka is időzített bomba, verekedést generálhat.

Ehhez képest számtalan olyan állatorvos van, akik döbbenetes módon még mindig JAVASOLJÁK, hogy legalább egyszer fialjon a kutya, mert az úgy egészséges. Tévhit.
Ezek az orvosok valószínűleg az életben nem jártak még menhelyen, fogalmuk sincs a mai kóborlétszámról, elképzelni sem tudják, hogy mennyi kölyök sínylődik menhelyeken (és mennyi hal meg kidobva, zsákokba kötözve).
A gazdik többsége ezt elhiszi nekik. Miért ne hinné, hisz a “doktor úr” azt mondta.
A szapis kutyámnál bizony én is megvártam a másfél éves kort, mert azt mondták…

Szapis, igen. Nem vagyok rá büszke. 5 évvel ezelőtt, amikor Bodza megszületett, még egyáltalán nem voltam tisztában semmivel. Pedig diplomám van, értelmesnek tartom magam, és végtelenül szeretem az állatokat, világéletemben voltak kutyáink, macskák, kecske, nyuszi, stb.
Az állatszeretetemet édesapámtól örököltem.

Amikor 5 éve eljött a pillanat, hogy a férjemmel első közös kutyánkat megvegyük, még sosem jártam menhelyen előtte. Ami fura, mert tizensok évvel ezelőtt, mikor az adóm 1%-áról először dönthettem, nem volt kérdés, hogy az Állatbarát Alapítvány kapja. Mert Nyíregyháza, mert állatok. És ennyi elég is volt.

Szégyellem nagyon, de ESZEMBE SEM JUTOTT, hogy örökbe fogadjunk. Egyszerűen nem, nem tudom, miért. Kutyafajták közt vacilláltunk, és egy fehér puli mellett döntöttünk. Mert cuki, mert fehér, mert bongyorka, mert puli. Elmentünk egy borsodi faluba, Galvácsra, ahol a Jófogáson hirdettek puli kölyköket.
Nem volt rossz szándékú a gazda. Neki volt egy fekete pulija, a szomszédnak egy fehér. Hát legyenek kiskutyák. Mindkét szülőt láttuk, gondoltam akkori eszemmel, hogy ez így elég, a szülők kedvesek, jól szocializáltak voltak, a kölykök édes kis babszemek. Le is foglaltunk egy kislányt.
9 hetesen elhoztuk, volt egy oltása, kiskönyve is, féreghajtva is volt. Bodza anyjának gazdija a becsületesebb szaporítók táborát erősíti, mert szereti az állatokat, és beoltatta a kicsiket. Ettől még egy szaporító sajnos, a szó mai értelmében.

Bodza 15000 Ft-ba került.
Ma már azt mondom, ez egy nevetséges összeg. A büdös életben nem kapsz törzskönyves fehér pulit ennyiért. Anyukáméknak egy 10 éves magyar vizslájuk van. 10000 Ft-ba került. Semmit nem kérdezett a szapi, ráböktünk, fizettünk, eljöttünk. Neki anno semmije nem volt.
Ő is, és Bodza is megkapták az összes kölyökkori oltást, chipet, egyik sem fialt soha, mindketten ivartalanok. De akkor is szapis kutyák.
Ma már tudom, hogy csak vakszerencse, hogy mindkettő egészséges, nincsenek örökletes betegségek. Még.

Felelős gazdik vagyunk, a szüleim és én is, de felelőtlenül vásároltunk anno. Támogattunk valamit, ami ellen ma már tűzzel-vassal harcolok. A szaporítást, ami ráadásul mindkét esetben SZÁNDÉKOS volt. Nem “véletlen” szaporulat.
A másik 2 kutyám menhelyes. És nyilván nem kérdés számomra ma már, hogy kizárólag mentett kutyáim lesznek a jövőben.

Az ivartalanítási program számunkra egy horror, de tényleg. Olyan gazdik jelentkeznek sokszor, akik láttán gyomorgörcs jön, és kb. kihullik az összes hajunk. Döbbenetes sztorik jönnek, sokan valóban rászorulnak, de vannak gazdik, akik kizárólag a saját (bocsánat a megfogalmazásért) hülyeségüknek köszönhetik, hogy “rászorulók”.

E-mailek tömkelege jön, mondok példákat.

Vásárolt kutyák, tesók, 1 fiú, 1 lány. Hogy ne legyen balhé. 6 hetesen jöttek… 8 hét lenne a minimum, de ettől most vonatkoztassunk el. Elzárni őket nem tudják egymástól, a szuka tüzel, a kan próbálkozik. TESTVÉREK. Nem folytatom.

“Volt egy kanunk, kaptunk egy lányt. Keverékek.”
Amikor elfogadta az “ajándék” kutyát, nem gondolt bele, hogy gond lesz?

“Rossz a kerítés, bejönnek a kanok. 5x fialt eddig.”
Anyuka tanár, apuka mérnök. Nem folytatom.

“Ötödik emeleten lakunk, a gyerek póráz nélkül sétáltatja a vásárolt yorkit. Nem bírja a pórázt. Hisztis. Jó lenne, ha nem csinálnà fel egy utcai korcs.” Hmmm.

“Nagyinak vettünk egy lány goldit, de nem bír vele, szétszedi a kerítést és kimegy pasizni. Nagyi már nem bír utána szaladni. Nagyi 88 éves, én jelentkeznék a nevében. A kutya már 3x fialt. 2 és fél éves.” Tényleg kellett egy ennyire aktív kutya a Nagyinak? 🤔

“Van egy keverék kanom meg egy yorki lányom. Összeragadtak, beadattam egy injekciót, amitől felszívódnak a magzatok. A kant szeretném műttetni. A szukának fialnia kell egyszer, mondta az orvos.”
“Ön esetleg tenyésztő, hölgyem?”
“Nem vagyok tenyésztő, kikérem magamnak! Ha az lennék, hagytam volna, hogy lefialjon!!!”
Huhhhh. Oké. 😯😶

Látjuk, hogy sokan már kapisgálják a lényeget. Kezdik érteni az emberek, hogy baromi nehéz jó gazdit, vagy akármilyet is találni lassan. Sokuknak fontos, hogy ne legyen felesleges szaporulat, de még mindig nem értik sokan a gyökérokokat. A különböző nemű tesók, a rossz kerítések, az anyagiakra való hivatkozás, meg sorolhatnám még.
Ezrével vannak ilyen gazdik.
Nem értik, mi a gond.
Igyekszünk felvilágosítani rengeteg embert, de egyszerűen nem jutunk el mindenkihez.
Az emberek többsége nem azért vesz szapis kutyát, mert gonosz. Csak nem felvilágosult.

Kampányt indítunk.
#győzzmegegyembert
#ivartalaníts
#GONDOLKOZZ

(Novák Évi)