Sid

Körülbelül 2019. júniusában született keverék kan kutyus. Az utcán találták pici korában, a hasában egy hatalmas duzzanattal, amit műteni kellett, sokáig lábadozott a karanténunkban. Mindez már a múlté, Sid teljesen jól van, élénk, eleven, játékos kölyök. Mindenkivel barátságos, kedves és közvetlen. Valószínűleg elég kis termetű marad. Pórázon sétálni tanul.

Örökbe fogadható!

Amikor anno Laci, állandó sétáltatónk megjelent vele a menhelyen, segítséget kérve, elborzadtunk.
Sid pocakját egy óriási sérv csúfította, nem az a kis szokásos köldöksérv, hanem egy hatalmas csúnya, nagy méretű daganat jellegű valami.

Azonnal kórházba vittük, ahol sürgősségi műtéten esett át, mindössze pár hetes volt.
Óriási volt a rizikó, egy oltatlan, full férges, legyengült kölyökről beszélünk, aki simán belehalhatott volna az egész hercehurcába.
Túlélte.
Júniusban lesz 1 éves.

Tavaly nyár óta a védencünk, kisebb tacsi méretű, jókedvű, kedves, puszis kamasszá cseperedett.
Túl van egy komplett oltási programon, chipes, ivartalan fiúcska. Hónapok óta készen áll a gazdis életre, de mégsem szeretett bele senki eddig.
Ja, de. Egy idős házaspár, akik patkányozni vitték volna egy üres telekre.

Nem adtuk. Bocsi. Nálunk sétál gyakran, ott nem tudott volna.
Nálunk sok simit és szeretetet kap, ott két naponta kapott volna soooook tápot, hogy kitartson.
Volt sok “menjünk a francba”, meg “mitképzelünk”, meg ilyesmik, nem volt kellemes, de vállaljuk.
Sid, mint az összes többi kutyánk is, ennél többet érdemel.

Olyat, aki családtagnak tekinti. És nem egy patkányfogó haszoneszköznek. (03.31)