Lina Ideiglenes kihelyezésben

Körülbelül 1,5 éves, ivartalanított, keverék szuka kutyus.

 

Lináról tegnap készült egy gazdikereső poszt, de engedjétek meg, hogy kicsit én is erősítsem a marketingjét!

Nem szokványos gazdikereső valóban. Nem, őt nem kell megmenteni a halálból, az éhezéstől, az utcáról, nem sínylődik a kennel rácsai között évek óta, nem gubbaszt a világtól rettegve egy menhelyi kutyaház mélyén.

Lina boldog kanapékutya 😍 most éppen békésen alszik mellém bújva. Igaz milyen szokványos?

Hát Linánál nem az. Ez óriási ajándék tőle, melyet úgy hívnak, hogy BIZALOM. Egy olyan kutya ajándéka, aki vélhetően soha semmi jót nem kapott az emberektől, míg megtalálòja el nem kezdte etetni.. Egy olyan kutyától, aki egészen mostanáig nem aludt békésen, hisz a nap 24 órájában menekült. Egy olyan kutyától, aki most tanul kötődni, szeretni, de még játszani is 😥
Vicces, mégis sírni tudnék mikor látom ügyetlenül, sután játszani egy játékkal vagy ahogy épp utánozva a többieket bénán fetreng a paplan tetején. Látszik a fején, hogy “ok, ez biztos valami jó dolog, hát megpróbálom én is”….

És megpróbál mindent, hogy nagyon jó kutya legyen!

Úgyhogy ha Őt választod, kapsz egy szobatiszta, pórázon – és egy hét után póráz nélkül is megbízhatóan – sétáló kutyát. Ismeri az autót, kérésre beszáll és nyugodtan utazik a helyén. Tudja, hogy a két lábúak, dünnyögve ugyan, de minden reggel dolgozni mennek, addig a többiekkel kell elütni az időt. Tudja, hogy éjjel nincs buli, alvás van. És hihetetlenül tudja, hogyan kell az öreg, bogaras, házsártos kutyatársakat rávenni arra, hogy idióta kölyök módjára fogócskázzanak, bírkózzanak, labdázzanak vele. Szóval kész kutyát kapsz 😜

Ja, igen. Akkor miért is nehéz eset? Mert Lina az idegenektől fél. Tőled is fog. Nem ad puszit első nap, nem mászik az öledbe ismerkedéskor. És lehet , hogy még napokig nem. De amikor megteszi, elolvadsz majd a gyönyörűségtől. (05.11.) Andi

 

Előzmények:

Ez egy nem szokványos gazdikereső poszt lesz.
Ez egy olyan szituáció, amikor egy bizonyos kutya eszméletlenül jó helyen van, de gazdit kell neki találnunk, viszont egy biztos: egy fokkal sem mehet rosszabb helyre, mint ahol most van.

Szóval az elvárás meglehetősen magas, de nem megugorhatatlan. És biztos, hogy van Magyarországon egy, csak egyetlen egy olyan jelölt, aki Lina számára tökéletes.

Lina minimum 3 hónapig bolyongott egy mezőn. Minimum, mert akkor fedezték fel, de hogy előtte hol volt, azt csak a Jóisten tudja. Megfoghatatlan volt, a szó legszorosabb értelmében. Egy örökbefogadó gazdink bukkant rá, Nyíregyházától kb. 25 km-re. Elkezdte etetni, itatni, ő Picurnak hívta, de miután már van ilyen nevű kutyánk, az ő kérésére Lina lett végül.

Szóval Picur-Lina nem szeretett volna megmentődni. Rettegett az idegen emberektől, igazából ez a mai napig nem változott. Marika, a gazdink hiába próbált a bizalmába férkőzni, neki sem engedte, hogy megfogja. 3 hónap után sem.
Végül mentése halaszthatatlan lett, egy percig sem várhattunk tovább, ugyanis Lina egyértelműen kerekedni kezdett. Vemhes volt. Becsapdáztuk. Belement. Nehezen, de megvolt.

Kigúvadt szemekkel, reszketve várta a sorsát, a zuhogó esőben Marika ráterítette a kabátját a csapdára, inkább ő ázott, csak Lina meg ne fázzon…

Azonnali ivartalanítása után Andihoz, korábbi telepvezetőnkhöz került ideiglenesbe. Andinak 4 saját kutyája van, és macskái is. Ennek már jó pár hete. Lina a kezdeti sokk után viszonylag hamar belerázódott új életébe.

Andi szép lassan kiismerte, bár ez nem volt egyszerű feladat.
Lina nem egyszerű eset. Andinál kinti-benti, szabad bejárása van a házba, ez a leendő gazdinàl sem lehet kérdés. Imádja a kényelmet, de szereti a kert nyújtotta “szabadságot”, napozási, futkosási lehetőséget is.

Andi minden nap sétál vele, Lina ezt imádja, tehát máris kizárva a kerti dísz meg a “lesz hol futkosni hisz van kert” opció.
Nagyon szereti a kutyákat, igényli is a társaságukat, tehát csakis kutya mellé mehet.
Olyan gazdit keresünk, aki nem ijed meg attól, hogy Linára néha rájön az ötperc, amikor Andira is úgy néz, mint egy ufóra, és ha ez éppen este történik, nem legyint, hogy “jó, akkor aludj kint”, hanem ha kell, akár fél órát is rászán, hogy Lina bemenjen, és biztonságban aludjon.

Türelmes, nagyon empatikus gazdit szeretnénk neki. Aki tudja, milyen egy rettegő kutyának esélyt és új életet adni. Aki tapasztalt, aki nem riad meg a nehézségektől, aki elfogadja, hogy ha vendég érkezik, Lina órákig képes az ágy alatt gubbasztani.

Lina nagyon jó kutya, de sok trauma érhette korábban. Hisszük, hogy valahol rá is vár a végleges álom élet. Nagyon megérdemelné.

Tudjátok, mi a csodálatos abban, ha magadhoz veszel egy lelkisérült kutyát?
A folyamat. Az út, amikor elindulsz valahonnan, és megérkezel valahová (azt hiszed), de mindig van feljebb.
A képen Lina van. De első körben nem róla írnék, hanem Sankóról, az egyik menhelyes kutyámról. 2016. szeptember 17-én érkezett meg hozzánk.
Akkor még csak fotóztam a menhelynek, de nem dolgoztam ott.
A kocsiban hangyányira húzta össze magát. 7 éves volt akkor, nyáron lesz 11.

3 napig a fal mellett feküdt. Akkor evett, mikor senki sem látta. Menekült előlem is.
Sétálni szívesen jött, amikor már póráz volt a nyakában, de mire rákerült, mindketten kimerültünk.
Napokig tudnék mesélni a buktatókról, a könnyekről, amikor hetek múltán kettesben ültünk a szobában, és üres tekintettel meredtem rá, fáradtan, kétségbeesetten, és azt kérdeztem tőle: “Foglak én valaha úgy igazán szeretni?”

És ő csak nézett, riadtan, nekem meg megszakadt a szívem érte, azt éreztem, hibát követtem el. Hogy sosem lesz jobb, könnyebb.
1 év telt el, mikor egy reggel úgy ébredtem, hogy hozzám bújt. Előtte hónapokig csak a szőnyegen kuksolt, ha felerőszakoltam az ágyra, pár perc múlva elmenekült.
Aznap reggel sírtam, mint egy gyerek. Az én akkor már 8 éves, bántalmazott papikám hozzám bújt.

Azóta újabb 2 és fél év telt el. Sokmindent megtanultunk egymástól, egymásról. Olyan volt ő, mint egy nyári kukorica, millió réteggel, amit egyesével kellett róla lebontogatni.
Most, 2020 tavaszán azt mondom, minden perc megérte. Sosem lesz lelkileg tökéletes, a mai napig előfordul, hogy megretten, ha hirtelen mozdulatot teszek, de szavak nincsenek arra, mennyire szeretem őt. Bízik bennem, bízom benne.

Hanka az irodai kutyám. Pár hónapja görcsbe rándult az érintésemre. Ma már bújik, ölel, puszil, szeret. Bízik.

Az út kemény és keserves. De nincs annál csodálatosabb, amikor egy lelki roncsból szép lassan kutya lesz. Olyan igazi.

Lina 3 hónapig megfoghatatlan volt, egy mezőn élt. Becsapdáztuk. Retteg. Ő még nagyon az elején van, melós kutya lesz. Testileg készen áll, lelkileg nagyon nem, de tudjuk, hisszük, reméljük, hogy van valahol egy ember, akinek ő kihívás lesz, feladat, és később hatalmas örömforrás.
Higgyétek el, megéri. 2x átéltem. A világ legfantasztikusabb érzése.
Lina gazdit keres.

(Novák Évi), (03.27.)