Lille

Körülbelül 5 éves, keverék szuka kutyus.

A mi örökbeadási módszereink egészen mások, mint egy átlag emberé. Annyiszor hallottuk már ezt a mondatot: “dehát én azt hittem, jó helyre adtam!”

Lili napokon keresztül bolyongott Nyíregyházától kb. 25 km-re, a főúton. Több 10 km-es körzetben rohangált, hol itt, hol ott bukkant fel. Többen szóltak, de megfogni senki nem fogta meg.
Pár nappal ezelőtt a kolleganőnk kocsija elé ugrott.

Satufékkel elkerülte az ütközést, de hajszál híján csupán. Miután kocsonyaremegős üzemmódból visszatért pulzusa a normális állapotba, Barbi kiszállt, és megpróbálta magához csalogatni. Lili, aki már Lille nálunk, meredten bámulta a kicsi kocsit, ami majdnem átküldte a szivárványhídon.

Behozta, chipet olvastunk. Az olvasó bejelzett.
A kutyából minimum 30, hatalmas, dagadt kullancsot szedtünk ki, a súlya is hagy kívánnivalót maga mögött.

A chip szerinti gazdi felsikoltott, és remegő hangon mesélte, hogy a kutyát ő már odaadta egy vadásznak. Mert jót akart neki. Mert nála folyamatosan szökött (2 méteres kerítésen átmászott), mert kinyírta a tyúkokat és a szomszéd macskákat is. Terrier vér van benne, nem csoda.
Azt gondolta, jó vadászösztöne miatt majd egy vadász mellett szuper helye lesz.
Mintha ez így működne.
A vadászkutyákat kiképzik. Attól, mert egy kutya fogja a tyúkokat meg macskákat, még nem lesz vadászkutya.

A chip nyilván nem lett átírva soha.
Az új tulaj kilétét nem firtattuk, a hivatalos tulajdonos lemondott róla.

Lille 5 év körüli, rendszeresen oltott, ivartalan kislány. Kicsike, kizárólag lakásba mehet fentiek miatt. Macska, nyuszi, kisebb állatok kizárva.
Kutyákkal teljesen kompatibilis.

Emberekkel halál cuki, bújós, kíváncsi, kedves ebzet. Gazdit keres.