Kiryl

2018.11.17-én született, keverék kan kutyus.

Ez most jó nagy szívás. Segítünk, ahogy tudunk, a sérült, balesetes állatok egyértelműen prioritásban vannak nálunk. Az egészséges kóborkák más helyzet, a nagy testűek meg pláne.
Szimplán azért, mert tudjuk a korlátainkat.

Valljuk be, egy pár kilós kistestűt vagy kölyköt milliószor könnyebb bedugni sokadiknak egy amúgy is túlzsúfolt kennelbe, mint egy 40 kilós kisborjút, aki ráadásul kan.
Nem, nálunk nincs 200 kennel a 200 kutyának. 60 kennel van, ezen osztoznak. És nem 3-4 kutya van egy helyen, mert vannak, akiket maximum kettesével lehet tartani, és van, akit csak egyedül.

Reggel jött a bejelentés, egy kölyök, elvileg sovány kaukázusi jellegű kutyáról, aki csak fekszik, nem áll fel. 2 fotót kaptunk, indultunk. A helyszínen szembesültünk azzal, hogy a kölyök nem kölyök, hanem minimum 2 éves. És semmi baja, nem sovány, 4 lábon állt. És hogy mit tehetünk ilyenkor? Na, mit? Hagyjuk ott? Ha már kimentünk?

Felkészültünk arra, hogy kórházba kell vinni, és pár nap alatt valami helyet csinálunk neki. Ehhez képest a kutya jó félórán keresztül ácsorgott a kollégánkkal az udvaron, mire nagy logisztika és átpakolások árán egy kinti kennelben el tudtuk helyezni. Ahol egy olyan kicsi ház van, amibe nem fér be. Egy műanyag fekhelyet kapott, nincs háza jelenleg.

A nyakán egy megkeményedett bőr nyakörv volt, rajta egy vas forgó, amit a láncon tartott kutyáknál használnak. Chip nincs. Szóval ezt megszívtuk. Nem kicsit.

Nem nagyon kapkodunk a gazda megtalálásáért, hogy őszinték legyünk. Ez a kutya sokkal többet érdemel. Persze a kötelező 2 hetet kivárjuk, de nem sok reményt fűzünk a dologhoz.
Szóval majd 2 hét múlva… Valaki nem vágyik egy kisborjúra…?