Keanu

2019.11.18-án született, keverék kan kutyus.

Van valami egészen hihetetlen abban, amikor egy kutya jobban érzi magát egy menhelyen, a rácsok mögött, mint az utcán, szabadon.
Keanu nem messze Mátészalkától élt egy soron. Egy olyan bizonyos soron.
Ahol a kutyaéletnek nincs értéke, fogyóeszköz, egy kötelező látványelem a romos házak és sáros utcák közt.
Első körben elutasítottuk. Kóbor kutya, nem beteg, nem sovány, nagy testű kan. Millió ilyen bejelentést kapunk évente, 3 nap alatt meg tudnánk tölteni egy full üres menhelyet az ilyen szerencsétlen sorsú kutyákkal.
Aztán elüthették, vagy valami történt, mert sántítani kezdett. Egy ottani állatbarát hölgy figyelte, etette, próbált segítséget találni neki. Nem tudta megfogni.
Nem tudtunk látatlanban elindulni, mert az, hogy 2 órát kocsikázzunk a talán semmiért, az nonszensz ilyen feszített tempó mellett.
Közben Keanu lábfájása elmúlt, nem volt törés, csak megüthette.
Aztán Brigi kolléganőm egy szabadnapján felhívott.
Megkérdezte, hogy van-e esély arra, hogy szorítsunk neki egy kis helyet. Mert őt nem hagyja nyugodni ez a kutya. Mert ő elmegy és megkeresi. Ha nem találja meg, így járt.
Rábólintottam.
Úgy, hogy fogalmam sem volt, mi lesz, hova tesszük, kijön-e majd más kutyákkal, vagy be kell hogy nyomorítsuk egy szűk kis kennelbe.
És a kutya meglett. Bár akkor még nem akarta, de megmentődött.
Karanténja után bepróbáltuk csapatba. Rámentek. Egy nap pihenő után megnéztük másik csapatban.
Működött.
Keanu fiatal, kedves, kiegyensúlyozott kutya. Nem mellesleg gyönyörű.
Családot keres.