Mindkét kutyáról volt már külön-külön poszt az oldalunkon, de most gondoltunk egy merészet, és megpróbáljuk a majdnem lehetetlent.
Hátha lenne valaki ebben az országban, aki ezt a két kutyát együtt szeretné örökbe fogadni. Természetesen külön-külön is mehetnek gazdihoz, még véletlenül sem akarjuk az esélyeiket rontani, de álmodtunk már sokszor nagyokat, és többször be is jött.
Jorgosz, a fehér-barna bull fiúcska még szinte gyerek volt, amikor megmentettük. Egy sötét szegregátum mélyén, láncra verve, bőrbetegen, gyulladt szemekkel, és vörös, gyulladt testtel szó szerint farkasszemet nézett a halállal, illetve azzal a kötéllel, amivel fel akarták akasztani őt. A gazdája azzal védekezett, hogy ő csak a szenvedésein akar könnyíteni.
Két rendőr és egy nagyjából 20 emberből álló rokonság szeme láttára pakoltuk be őt az autónkba, hogy néhány hónap alatt egy új külsőt és egy új életet biztosítsunk neki.
Jorgosz meghízott, felépült, teljesen meggyógyult. Rámosolygott a szerencse, egy ideig gazdás volt, azonban a debreceni lakásból a gazdái elköltöztek egy borsodi településre munka miatt, és vitték ugyan Jorgoszt magukkal, de Jorgosz több alkalommal meglógott a kertből, ami számára életveszély volt azon a területen. Végül közös megegyezéssel visszakerült a menhelyünkre.
Perdita egy szabolcsi településen bolyongott sérült nyakkal, az emlőiből ömlött a tej. A kölykeit soha nem találtuk meg.
Jorgosz először nagyobb társaságban volt, de ahogyan nőtt, egyre inkább úgy tűnt, hogy sok neki a több kutyás kennel. Perdita először semmilyen kutyával nem óhajtott közösködni, egyedül élt sokáig, aztán egy nap úgy döntöttünk, hogy a két kutyát összeköltöztetjük egy kennelbe.
Meglepően gyorsan barátságot kötöttek, és évek óta együtt élnek. Együtt is alszanak, együtt sétálnak, együtt csinálnak mindent.
A két kutya nagyon ragaszkodik egymáshoz, de újra hangsúlyozzuk, hogy egyikőjük esélyt sem szeretnénk csökkenteni azzal, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy csakis együtt lehet őket örökbe fogadni. Természetesen ez lenne az álmunk, és biztosak vagyunk benne, hogy a két kutya sem tiltakozna ez ellen.
Ha bárki akad ebben az országban, aki együtt vállalná őket, ne habozzatok írni. Ha csak az egyikőjük szimpatikus, akkor se tartson vissza senkit a fent leírt szöveg. Jorgosz és Perdita gazdit keresnek.

Jorgosz sztorija is nagyon rosszul indult, mert konkrétan fel akarta akasztani a saját gazdája, aki egy sötét fészerben tartotta, bőrbetegen, szenvedve, rövid láncon. Szerinte gyógyíthatatlan beteg volt, és megkönnyebbülés neki a kötél.
Hááát, kötelet nem kapott, de kapott segítséget, gyógyszereket, gondoskodást, szeretetet. Az utolsó pillanatban. Lángoló, sebekkel teli teste lassan megnyugodott, a szőre visszanőtt, a lelke meggyógyult, a bizalma visszatért. Sok munkánk volt benne. Nagyon sok.
Azóta Jorgosz felépült, és bull típus létére vagy annak ellenére inkább, tökéletesen működött csapatban, kanokkal és szukákkal is. Imádott sétálni, imádott bújni, napozni, egy tökéletes kutya. Tényleg az. Nagyon szerettük, szeretjük most is. Aztán jött egy iránta való érdeklődés egy fiatal, debreceni pártól ami váratlan volt, de nagyon felemelő. Működött az együttséta, az élménynap, a lakáskutyaság, a bújás, minden. Szerelem volt, első látásra. Mindkét fél részéről, szerintünk. De sajnos tévedtünk. Jorgoszt többször az utcán találták, nem tudjuk pontosan mi történt, de közös megegyezés alapján arra a döntésre jutottunk, hogy vissza kell jönnie. Ez így nem mehet tovább, hogy pár naponta az utcán kóborol, kitéve esetleges támadásoknak vagy balesetnek.
Nem egész 3 hónapnyi gazdás lét után visszakerült a menhelyre és azóta is itt van és szinte láthatatlan. Egyetlen komoly érdeklődő sem volt iránta. Még mindig társaságban él, igaz most csak egy szuka kutyussal, de a természete mit sem változott. Ugyanolyan tündéri, tipi-topi kis szeretetcsomag az egész lénye, aki nagyon várja, hogy végre rátaláljon az igazi. Jorgosz ennyit kér idén karácsonyra. Egy otthont. Egy családot.

2019.09.17-én született, ivartalan keverék kan kutyus.