Imola

Imola kapcsán még a tél folyamán jött a bejelentés, egy sima kóbor volt, aki már napok óta bolyongott céltalanul a fagyos időben, menedék, élelem, víz nélkül. Rábólintottunk, nem volt különösebb baja, a soványságon kívül, szerencsére.
Számára a menhely az első időszakban egy komoly stresszfaktor volt, egyedül csak üvöltött naphosszat, csapatban viszont bunkó volt, kötekedett, volt, hogy őt fogták ki, nem volt könnyű menet, de azért annyira nehéz sem.
Nagyon sajnáltuk és sajnáljuk most is, mert ő tipikusan az a kutya, akinek nem volt feltétlenül baja az utcai élettel, ha tudna beszélni, vélhetően a szabadabb életet választaná a mindennapi kaja helyett, persze ezt nem lehet, de ő ezt nem feltétlenül érti. Ez nem azt jelenti, hogy ő inkább világgá menne a család helyett, reméljük, nem értitek félre.
Nyilván hálás a gondoskodásért, de utálja ezt a bezártságot, az ingerszegény életet, az emberi érintés és figyelem mennyiségét, neki ennél többre lenne szüksége, családra, sok sétára, mert sétálni szeret nagyon, tanításra (még fiatal nagyon, másfél körül lehet).
Mostanra már lenyugodott, beilleszkedett, szereti az embereket, és igényli is a figyelmet, hajlamos túlpörgetni magát, ha a kennele előtt elhalad egy sétálni induló kutya, mert ő is menne.
Sajnos a szívféreg tesztje pozitív lett, kezelése folyamatban, ennek koordinálásában segítünk, nem bonyolult, negatív tesztig “elkísérjük” a gazdit a kezelés kapcsán természetesen.
Ivartalan, chipes, oltott állapotban várja a leendő családját. Nagyon.

 

2020.07.25-én született, keverék szuka kutyus