Coleslow Gazdajelöltes!

A lelkileg megnyomorított kutyák országa vagyunk.
Coleslow (igen, mint a saláta) egy szabolcsi településen élt egy idős embernél. Szeretet nem sok jutott neki, tipik falusi kutya volt, egy csahológép egy udvarban. A falusi szót ne forgassátok ki, légyszi.
Igen, van jó pár falun élő hihetetlenül boldog és gyönyörű kutya, akinek van feladata, szeretik, tisztességgel gondoskodnak róla.
És mielőtt felháborodik bárki, igenis nézzen szembe a valósággal, hogy a legtöbb magyar falusi portán hogy van tartva a kutya nevű csodalény.
A többség láncon vegetál, egy koszos tál mellett, amiben gyakran zöld a víz, ha van egyáltalán, és mocskos, zavaros pörköltszaft színezi be a száraz kenyeret előtte. Vagy pár csont van odalökve. Vagy disznóbél.
A történet is szokásos, gazdi otthonba ment vagy meghalt, nem is tudjuk már, rokonság “szuper” helyre adta tovább, szuper új gazdi meg bezárta egy sötét ólba, jóvanazúgy, amúgy is harap meg morog, de jó lesz az patkányozni.
Végül némi huzavona után hozzánk került.
Elhanyagolt bőrbetegsége okán még szaga van, természetesen szívféreg pozitív, fél, bizonytalan, de eszében sincs harapni vagy morogni.
A gyógyszereken túl nem igazán van szüksége túl nagy dolgokra, csak szeretetre, egy meleg, családi környezetre, valakire, aki visszaadja a hitét.
Coleslow öregnek tűnik, de nem az. Mindössze 4 éves.
Ivartalan, chipes, oltott fiúcska, a leendő gazdi kezét szorosan fogjuk fogni, amíg negatív szívféreg tesztet nem produkál.