Alekosz

2009.10.10-én született, ivartalan keverék kan kutyus.

13 éves. Elveszített mindent pár óra leforgása alatt, mindent, ami valaha fontos volt neki.
Alekosz a neve, nem mi adtuk neki, így hívják 13 éve, és nem akartuk már megfosztani ettől.
Az otthonában tűz ütött ki, a gazdái egykori otthona kb. porig égett, a házban tartózkodott egy másik kutya is, aki benn égett. 🙁 Alekosz az udvaron volt, így élte túl a tragédiát.
A gazdái szociális otthonba kényszerültek, nem találtak megoldást a kutyának, így ott maradt egyedül a leégett romok közt, és a szomszédok etették, a gazdák bízták meg őket ezzel.
Egy önkéntesünk szólt róla, és hát nem volt egyszerű menet. December 24-én délelőtt mentünk érte, havazott, neki nem volt meleg, száraz menedéke, és vészesen közeledett a szilveszter, meg az azzal járó égiháború. Ráadásul Alekosz napról napra rosszabb állapotba került lelkileg, keservesen sírt egész nap, siratta az elveszített biztonságot, a családját, az egész világ összeomlott körülötte.
Úgy voltunk vele, hogy első körben biztonságba helyezzük, és utána rendezzük a gazdákkal a dolgot.
A gazdik már másnapra értesültek az esetről, azt hitték, sintérekkel vitették el a kutyájukat, és hogy el fogják altatni.
A telefonbeszélgetésünk után megnyugodtak, kaptak fotókat tőlünk, és azóta is többször beszéltünk.
Belátták, hogy a kutyának így a legjobb, és hivatalosan is lemondtak róla annak érdekében, hogy mi új családot találhassunk neki az utolsó időszakra.
Egyébként chipes volt és rendszeresen oltatták is.
Sajnos nálunk kiderült, hogy szívférges, hamarosan megkezdjük a kezelését is.
Neki már nincsenek nagy igényei.
Csak azt szeretnénk, ha nem rácsok mögött kellene meghalnia, mint oly sok idős kutyának…
Csak egy kis udvar kellene neki, egy meleg, száraz kis vacok, szeretet, gondoskodás, figyelem. Ő már ettől is boldog lenne.
Alekosz esetében vállaljuk az orvosi ellátását élete végéig, ha valaki szeretne neki adni még egy pár kellemes hónapot (bárcsak évek lehetnének, de ezt nem tudjuk már garantálni).
A szemei hályogosodnak, lát még valamennyit, de már nem sokat, a hallása sem az igazi.
De egy végtelenül kedves, hálás kutya ő, aki nagy szeretettel fordul az emberek felé, szereti a simogatást, a kedveskedést.
Bár tudjuk jól, hogy vélhetően mi leszünk a végállomás neki, de az esélyt nem vehetjük el tőle. Hátha csoda történik. ❤