Gyerekkorunkból rémlik egy Tom és Jerry rész, amiben volt ez a láthatatlanná tévő cucc.
Pár hónapja a mese valósággá vált, Androméda “mentése” a mai napig nagy rejtély. Jött egy hívás, a szokásos sztori. Gazdi meghalt, cica egyedül maradt a lakásban, a szomszédasszony minden nap vitt vizet, kaját. Valakinek, aki láthatatlan volt, de szó szerint. Tudta, hogy ott maradt egy macska. A kaja elfogyott, a víz megcsappant, de Androméda felszívódott. Se hangja nem volt, sem életjelet nem mutatott a kaja fogyáson kívül. Eleinte kacarásztunk a dolgon, legyintettünk, hogy egy macska nem olyan kicsi, hogy ne lehessen egy 50 nm-es panelben megtalálni, kimentünk, hogy elhozzuk. A szomszédasszony beengedett minket, ajtó, ablak zárva.
1 órán keresztül kerestük. Egyre hihetetlenebb volt a dolog, mindent, de szó szerint mindent felforgattunk érte. Benéztünk a wc mögé, a szekrényeket eltoltuk, a konyhaszekrényt kipakoltuk, módszeresen haladtunk. Nem volt olyan rés a lakásban, amit ne kutattunk volna át, dobozok, cipős szekrények, ágy alatt, karnis felett, MINDENT átnéztünk. A macska sehol. Meggyőződésünk volt, hogy kilógott valahogyan a szomszéd lába mellett, mikor nyílt az ajtó. Eljöttünk, feladtuk, a szomszéd másnap telefonált, hogy a kitett kaja ismét elfogyott. Teltek a napok, és kis idő múlva a cica megmutatta magát. Meglett. Hetekig élt magányosan, depisen az üres lakásban, valahol meglapulva, gyászolva a szeretett gazdit.
Bekerült a macskaházunkba, ahol borzasztóan érezte magát. Elbújt egy csendesebb sarokban, és csak gubbasztott egész nap. Átesett az ivartalanításon, és egy kolléganőnk hazavitte ideiglenesbe. Úgy volt vele, hogy ha beilleszkedik, akár meg is tartja.
Androméda egy idő után ellazult. Kinyílt, a családban élő 3 gyerkőcöt rajongásig szereti. A kutyákkal tök jó a viszonya, a macskáktól viszont retteg. Márpedig Adri családjában van bőven kutya és macska is. Bújik, puszit ad, “beszélget”, ha szólnak hozzá, de egyébként nagyon csendes, nyugodt típus.
Maximálisan szobatiszta. Adriék nagyon megszerették, de Androméda képtelen túllépni a macskáktól való rettegésén.
Nagyon szerették volna megtartani, de Androméda ennél többet érdemel. Egy olyan gazdit, akinél egyedüli cica lehet, akihez bújhat, ahol nem kell félnie többé. 4-5 év körüli, lakásban élt eddig, de Adriéknál szívesen napozik a kertben is, eszében sincs elmenni, de kizárólag macskabiztos helyre adjuk.
Így úgy döntöttünk, hogy szeretnénk neki egy családot találni, ahol élete végéig szeretetben, nyugalomban élhet.
Adjatok neki esélyt. Nagyon megérdemli.