4400 Nyíregyháza, Csatorna u. 2. | Telefon: 06 (42) 727-736 ; 06 (20) 96-05-402 | Számlaszám: 68800109-11035240 | Adószám: 18 79 19 27 - 1 - 15 | Email: allatbarat@allatbarat.com
Főoldal » Állatvédelem
Állatvédelem

 

Az Állatbarát Alapítvány a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében sikeres pályázatot nyújtott be SMCA-2012-0217-Z számon, „ Társadalmi szerepvállalás fejlesztése a hatékony állatvédelem jegyében – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” címmel.

Fenti projekt biztosít lehetőséget legújabb rovatunk indítására, működtetésére.

Ezen rovatunkban tájékoztatást illetve segítséget szeretnénk nyújtani abban, hogy hogyan lehet az Állatvédelmi Törvényben valamint egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek érvényt szerezni, ezzel megfékezni az egyre inkább jellemző állatokkal szembeni rossz bánásmódot.

Friss cikkek:

Önkormányzatok állattartással kapcsolatos feladatai:

Az önkormányzatokra törvények rónak feladatokat az állattartással kapcsolatban, melyeket az önkormányzatok zöme nyűgnek tekint. Érthető a hozzáállásuk, a szabályozás nem elég körültekintő, a feladatok ellátásához a forrásokat is elő kell teremteni. 

Az állatkínzás, nem megfelelő állattartás, az állatok elhagyása büntetendő. A bejelentéseket első körben az önkormányzat jegyzőjének tehetik meg az állampolgárok. A jegyzőnek elvben rendelkeznie kellene a területén tartott állatok nyilvántartásával, de nem hiszem, hogy találnánk olyan önkormányzatot, ahol valóban pontos, naprakész, az állatok egyedi azonosítására alkalmas nyilvántartás létezne. 
Korábban legalább a veszettség ellen oltott állatok nyilvántartása helyben, a hatósági állatorvosnál havi pontossággal elérhető volt, mára ez a nyilvántartás csak évente frissül. 
Egyedi azonosítás nélkül a bizonyítás, bírságok kivetése szinte lehetetlen, így nem teremtődik meg az eljárások költségének fedezete. 

A gyepmesteri tevékenység ellátását akár saját telep fenntartásával, akár szerződéssel oldják meg kutyánként 15-25 ezer forint költséget jelent, attól függően, hogy az állatot meddig kell tartani, a bentmaradt állatokat a 14 nap megfigyelési idő után eladják vagy elaltatják. Egyedileg nem azonosított állat befogása esetén ezeknek a költségeknek a megtérüle kevéssé valószínű. 
Mikrochippel egyedileg megjelölt állat esetén a költségek kétféle módon térülhetnek meg: 
- az állat tulajdonosa "kiváltja" a kutyáját, és megtéríti a befogás, tartás költségeit. 
- az állatot elhagyó tulajdonosra állatvédelmi bírságot szabnak ki.

Néhány szó a gyepmesteri tevékenységről 
Nem kérdés, hogy kötelező feladat, de a mikéntről is időszerű szót ejteni. Sok önkormányzatnál a feladat egyáltalán nem megoldott, vagy letudták azzal, hogy szerződést kötöttek az első jelentkezővel. A gyepmesteri tevékenység rossz szabályozása nem jelenti azt, hogy az adófizető állampolgár ne kérhetné számon a hiányosságokat az önkormányzaton. 
Elvárások a gyepmesteri telepekkel, gyepmesterekkel szemben: 
- megfelelő felszerelés, szállító eszköz 
- az állatok elhelyezésére alkalmas telephely 
- érvényes hatósági engedélyek a tevékenység végzéséhez, a telephely üzemeltetéséhez 
- érvényes szerződés az állatok felügyeletét, oltását, esetenként altatását végző állatorvossal 
- mikrochip ellenőrzése minden befogott állat esetén 
- nyilvános működés, a telephelyen rendszeres látogatási idő biztosítása, pontos nyilvántartás 
- a befogott kutyák hírdetése közleményben az önkormányzat ügyfélszolgálatán, optimális esetben az interneten is 
- lehetőség szerint a gyepmester együttműködése a helyi állatvédő szervezetekkel 
Ezek nem teljesíthetetlen feladatok, és nem valóságtól elrugaszkodott elvárások. Léteznek gyepmesteri telepek, amelyek képesek ezeknek az elvárásoknak megfelelni, legyenek ezek a követendő példák, és bontsák fel a szerződéseket azokkal a gyepmesterekkel, akik a fenti feltételeknek nem felelnek meg. 
Biztosan tudjuk, hogy a korszerű szolgáltatást nyújtó gyepmester sem kerül többe, mint egy kókler, de biztosan nem jár tetemes kártérítési költségekkel, ha végre néhány tulajdonos rászánja magát, és kártérítési pert indít az eltüntetett kutyája miatt. 

Semmi akadálya nincs annak sem, hogy több önkormányzat összefogásával saját, kistérségi gyepmesteri telepeket hozzanak létre, és működtessenek a helyi állatvédő szervezettel együttműködve. A költségek nagyjából azonosak, de biztosítva lenne a minőség, a hatékonyság, az ellenőrizhetőség.

 

A helyi állattartási rendeletekről 
Rengeteg Önkormányzat elköveti azt a hibát, hogy a helyi állattartási rendeletben magasabb szintű jogszabályokkal ellentétesen korlátozzák az állattartást. 
A legjellemzőbb a tartható állatok számának korlátozása, a veszélyesnek minősített-, vagy szájkosár viselésére kötelezett fajták tételes felsorolása nem megfelelő ismeretek birtokában. Az előbbire egy elismert jogász levelét idéznénk: 


Tisztelt polgármester úr! 

Eljuttatták hozzám, t.Önkormányzat "1/2009. (II. 10.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet Az állatok tartásáról szóló 34/2008. (X. 21.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosítása " megnevezésű helyi rendeletet, mely több helyen említi, hogy pl. 3-nál több eb tartásához a közvetlen szomszédok meghatározott részének a "hozzájárulása" szükséges. 
Engedje meg, hogy ezzel kapcsolatban észrevételeket tegyek. 

A közigazgatási eljárásjog a "szomszédok hozzájárulásának" intézményét nem ismeri. A Ket. 44.§. 45.§. alapján csupán a szakhatóság jogosult hatósági eljárásban hozzájárulást adni, vagy megtagadni, mely ellen az érdemi határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja jogorvoslati jogát az ügyfél. A közigazgatási jogban értelmezhetetlen szomszédi hozzájárulás , megtagadása ellen jogorvoslatnak helye sincs, viszont érdemben eldöntheti az ügy kimenetelét. A szomszédnak, amennyiben az állattartás megítélése szerint számára "szükségtelen" zavarást okoz törvényes joga van a Ptk. 100.§. alapján birtokháborítási eljárást kezdeményezni. (Ptk. 191.§.(1) ) 
2008-ban hatályba lépett a 2008. évi XLVI. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény. 
A 2. § szerint (2) A törvény alkalmazási köre kiterjed 
e) az állat tartására, forgalomba hozatalára, szállítására, levágására, leölésére, gyógykezelésére, egészségi állapotának vizsgálatára; 
6. § (1) Állatot tartani csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen. 
(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet. 
(5) Állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni. 

A fenti körülmények fennállásának megítélése azonban hatósági feladat, a törvény nem írja elő, hogy a szomszéd az engedélyezési eljárásban "hozzájárulási" jogkört kaphat. Jogait megvédheti , birtokháborítási perben, ha az engedélyezett állattartás szükségtelen zavarást okoz.

Forrás: MAX.hu

____________________________________________________________________________________________________________________________________

Eb gondolat, kutyasors!

A kutyák aktuális helyzetéről cseréltek véleményt az állatvédők és az állatvédelmi szakemberek a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság (MÁÁT) első fórumán.

A Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság által szervezett hétvégi fórum előadói és résztvevői mind egy célért küzdenek: az állatokkal szembeni emberséges bánásmód, az állatok és az emberek harmonikus együttélésének előmozdítása érdekében. Az előadók egyetértettek abban, hogy az elmúlt évtizedekben határozott javulás érezhető mind az állatvédelmi közgondolkodás, mind a jogszabályi háttér terén. Ennek dacára a szabályok betartása, betartatása kívánni valót hagy maga után, a végrehajtás hiányosságaival kell a jogalkotóknak, a hatóságoknak és a civileknek nap mint nap megküzdeniük.

Dr. Végh Ákos, a Társaság alapító elnöke informálta a jelenlevőket arról, hogy mostantól lehetőség nyílik a MÁÁT honlapján közvetlenül kérdéseket intézni az állatvédelem területén jártas szakemberekhez (állatorvosokhoz, jogászokhoz, a hatóság képviselőihez), akik gyors és szakszerű válaszokat igyekeznek adni minden kérdésre. Dr. Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő (a MÁÁT titkára) előadásában rámutatott: az ebek kötelező mikrochipes regisztrációját, beazonosíthatóságának lehetővé tételét mind a civil szféra, mind a hatóság szorgalmazta. A csúcsot a „chippezési hullám” 2013 januárjában érte el: ebben a hónapban 241.204 kutyát jelöltek meg. Az egyedi megjelölés kapcsán mintegy kétmillió kutya került a hatóságok látókörébe, bár problémát jelent, hogy a gazdák legtöbbször elmulasztják bejelenteni az állatok elpusztulását, illetve az is ismeretlen a hatóság előtt, hogy hány chipes állat kerül a regiszterbe való bejegyzést követően külföldre. Hangsúlyozta: az ebadatbázisba betekintési jogosultsággal rendelkezők körét érdemes lenne szélesíteni, mindazonáltal az adatvédelmi szempontoknak mindenképpen érvényesülniük kell.

Dr. Horváth László, a Magyar Állatorvosi Kamara főtitkára elmondta: az Állatorvosi Kamara és a hatóság (NÉBIH) között szakmai szinten nincsen nézetkülönbség az ebregiszter tekintetében. Felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy sok kutya, bár mikrochipes megjelöléssel rendelkezik, nem szerepel az állami eb adatbázisban, ily módon nem kereshető. Gyakorlati problémákat okoz az alternatív adatbázisok léte, hiszen ezek az eljáró hatóságok, állatorvosok részéről szintén nem hozzáférhetőek. Dr. Fodor Kinga levezető elnök, a MÁÁT alelnöke hangsúlyozta: mind az állatvédelemben jártas szakemberek, mind a civil szféra elöl kell járjon az állatokkal kapcsolatos szemlélet formálásában. Felhívta a figyelmet a gyepmesteri telepek és az állatmenhelyek közötti jogszabályokban lefektetett különbségekre: míg a gyepmesteri telepeket elsősorban az állampolgárok érdekében, az ő védelmükben hozzák létre, az állatmenhelyek az állatok hosszú távú jóllétét helyezik előtérbe.

Dr. Plachy Melinda (NÉBIH) elmondta: a települések belterületén a kóbor állatok befogása a települési önkormányzat kötelező feladata. Ha 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté, az eb az állam tulajdonába kerül. Ha ismert a tulajdonos, köteles az állatot visszavenni, költségeket megtéríteni. Ha az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság (befogás helye szerint illetékes települési jegyző) az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat végleges elhelyezéséről. A jegyző az állattartásra vonatkozó állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt jogosult az állatot megfelelő helyre szállíttatni majd akár elkobozni, amennyiben az állat tulajdonosa az előírt határidőig a megfelelő tartási körülményeket nem biztosítja.

 

Dr. Vetter Szilvia (jogász, a MÁÁT elnökségi tagja) elmondta: szerencsére ma Magyarországon már nem az a kérdés, hogy szükség van-e az állatkínzás szankcionálására, legfeljebb az, hogy milyen eszközökkel történjen mindez. A gyakorlatban leggyakrabban büntetésként pénzbüntetést, szabadságvesztést (letöltendőt vagy felfüggesztettet) és közérdekű munkát, intézkedésként próbára bocsátást vagy megrovást szab ki a bíróság. Mind az új Btk-ban, mind az új Ptk-ban tetten érhető az a lassú tendencia, amely az élőlényeket kiemeli a „dolgok” jogi kategóriájából, ám jogalanyiságról még nem beszélhetünk.

Az előadásokat a résztvevők közötti kötetlen tapasztalatcsere követte, amelyet Veress Krisztina, az RTL Klub riportere moderált. Dr. Végh Ákos összefoglalójában elmondta: rendkívül örvendetesnek tartja, hogy a civil állatvédők kemény, áldozatos, törvénytisztelő munkát végző közössége kiveti magából az oda nem illő, esetenként illegális módszerekkel eljáró szélsőséges törekvéseket. Javasolta, hogy az egyébként igen korszerűnek nevezhető magyar állatvédelmi szabályok betartását célszerű lenne az állatvédelmi hatóságnak a Rendőrség és a NAV bevonásával, esetlegesen közös ellenőrző akciókkal elősegíteni (így például a sok helyütt rendezetlen gyepmesteri viszonyokat sikerülne feltérképezni). Javasolta továbbá a kobzásra vagy lefoglalásra kerülő állatok elhelyezésére szolgáló karanténtelepek rendszerének kialakítását és a gyepmesteri telepek és menhelyek helyzetének és feladatának újragondolását.

Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság

Eb gondolat, kutya sors?

 

 

_____________________________________________________________________________________________________________________________________

Miért ivartalaníttassuk kutyánkat?

Cerberos Egyesület - IvartalanításElsősorban azért, hogy - akaratunkon kívül se - gyarapítsuk a menhelyeken, sintértelepeken sínylődő vagy az utcán kóborló kutyák számát!

Szinte hihetetlenül hangzik, ám igaz: Magyarországon több tízezer jobb sorsra érdemes kutya vegetál ezeken a helyeken, sokuk mostoha körülmények között várja örökbefogadó gazdáját - vagy a halált... Ne szaporítsuk a számukat, gondoskodjunk róla, hogy ne szülessenek meg olyan almok, amelynek tagjaira méltatlan, embertelen sors várhat.

Beszéljünk az ivartalanítás gondolata kapcsán leggyakrabban felvetődő kételyekről is!

Cerberos Egyesület - IvartalanításEzek többsége abból fakad, hogy kutyánkat hajlamosak vagyunk emberi tulajdonságokkal felruházni, olyan érzelmeket feltételezni róluk, amelyek az állatoknál nincsenek meg. Az állat ivartalanítva nem érzi magát csökkent értékűnek - a kan sem! -, nem fosztjuk meg semmiféle örömtől - ugyanis sem a párosodáshoz, sem az anyasághoz nem fűződnek érzelmek, számukra fizikailag is inkább fájdalmas élmények ezek.

Gyakorta találkozunk tévhitekkel az ivartalanítás témája kapcsán. Egyik legelterjedtebb, hogy a szukát egyszer meg kell elletni. Semmiféle gyakorlati tapasztalat ezt nem támasztja alá. Az sem igaz, hogy feltétlenül meg kell várni az első tüzelést, ami ugyan valóban kívánatos lenne, ám nem kell ragaszkodnunk hozzá. Mindenképp fontos tudnivaló, hogy a már vemhes állatot is lehet ivartalanítani!

Sokszor halljuk, hogy elhízik a kutya a műtét után. Ez nem egyenes következmény, a gazdik ilyenkor valami rosszul értelmezett sajnálatból többet nassoltatják kedvencüket, és ez vezet a súlygyarapodáshoz. Elterjedt nézet, hogy az ivartalanítástól megváltozik az állat természete (gyakorta akár pozitív változást remélnek), ám a kutya tulajdonsági nem változnak meg a műtétet követően.
Cerberos Egyesület - Ivartalanítás
A nem kívánt alom megszületésén kívül az ivartalanítás egyéb jótékony hatásaival is számolhatunk: megelőzzük az idős korban gyakorta kialakuló ivarszervi megbetegedéseket; valamint csökken az állat csavargási kedve is.

Hazánkban a jelenlegi helyzetben az lenne a kívánatos, ha csak a kifejezetten tenyésztésre szánt és arra alkalmas kutyák szaporodnának. Kérjük, felelős állattartóként gondolkodjon el a fent leírtakon!

Forrás: Cerberos Állatvédő Egyesület

 

____________________________________________________________________________________________________________________________________

Samu története:

1. Ma délután lakossági bejelentés futott be az Állatbarát Alapítványhoz: egy sok sebből vérző, frissen verekedtetett kutyát dobtak ki az egyik Nyíregyháza közeli bokortanyán.
A helyszínre érkezésünkkor a sérült állat egy tanya kapuja előtt ült sokkos állapotban. A sokktól és a vérveszteségtől kábán, félve, de barátságosan fogadta közeledésünket. Minden gond nélkül behelyeztük az állatmentőbe. A helyszínre kiérkező rendőrök gyors és alapos adatfelvétele, vizsgálata után elszállítottuk Állatotthonunkba, ahol azonnali ellátásban részesült. Meggyötört testét állatorvosunk gondjaira bíztuk. A sokktalanítás, az antibiotikum és a sebkezelés után egy steril, előmelegített helyet alakítottunk ki számára a karanténunkban. Testén több mint negyven (!!!!) frissen harapott sebet láttunk el Remélhetőleg fajtatársaihoz hasonlóan szívós, nagy teherbírású szervezete hamarosan kiheveri a láthatóan nem először átélt traumát! Lelki rehabilitációja, szocializációja vélhetően sokkal több időt igényel majd.
Öröm az ürömben, hogy vannak információk az autóról, amelyből az állatot kidobták, így a rendőrség el tudta indítani a nyomozást ebben a kegyetlen állatkínzási ügyben. 
Samuban - mint kiderült ez a neve- mikrochip azonosítót találtunk, amely szintén hasznos adatokkal szolgálhat a bűnügyi vizsgálat során.
Őszintén reméljük, hogy a sikeres nyomozás végén példás büntetésben részesülnek azok a kegyetlen „emberek”, akik ilyen primitív és embertelen módon élik ki rejtett agressziójukból fakadó beteges vágyaikat!

2. Nyíregyháza - A Nyíregyházi Járási Ügyészség bíróság elé állította azt a testvérpárt, akik a súlyosan sérült, több sebből vérző kutyájukat a város szélén magára hagyták.

A vádirat szerint a testvérpár 2014 októberében vásárolta meg egy hifitoronyért cserébe a négy éves pitbull fajtájú kutyát. A kutya ismeretlen körülmények között több szakított, tépett és harapott sérülést szenvedett el, feltehetően egy vagy több kutyával verekedett. 2015. január 9-én újabb friss sérülések keletkeztek a kutyán, azonban a gazdái az orvosi ellátására nem akartak költeni, ezért úgy döntöttek, hogy magára hagyják. A vérző ebet gépkocsival Nyíregyháza egyik bokortanyájának közelében az út menti fasorban elengedték, ők pedig elhajtottak a helyszínről. Az arra járók a sokkos állapotban lévő állatot megtalálták, majd értesítették a rendőrséget és a helyi Állatbarát Alapítványt. Az alapítvány közreműködésével a kutya megfelelő ellátást kapott, és jelenleg menhelyen várja új gazdáját. Ellátás hiányában a kutya elpusztult volna. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság egy nap alatt elfogta a két elkövetőt, akiket a Nyíregyházi Járási Ügyészség gyorsított eljárásban állított bíróság elé állatkínzás büntette miatt. A Nyíregyházi Járásbíróság 2015. január 28. napján jogerősen tíz, illetve nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat, melynek végrehajtását felfüggesztette. - Dr. Zsíros Zsolt, címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, főügyész -

 

____________________________________________________________________________________________________________________________________

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK  48/2013. (XII.20.)önkormányzati  rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól

Állatok közterületre  vitelével kapcsolatos  közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

7.§  Tilos:a) a  kutyát közterületen  ‐  kivéve a póráz nélküli futtatásra   kijelölt területek  ‐  póráz nélkül sétáltatni,elengedni,

              b) az  állatot mesterséges vagy természetes tavakba  beengedni, illetőleg  bevinni,

              c) a Bujtosi tóba benyúló félszigetre kutyát bevinni,

              d)  az állat által okozott szennyezés megszüntetéséhez szükséges  eszközök  (pl.  lapát,  zacskó)  nélkül  állatot   közterületre  vinni
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Pálinkás Viktória: Az állatvédelmi szekció állaásfoglalásáról

Az április 25-27. között lezajlott Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek 24. Országos Találkozóján ellenszavazat nélkül szavazták meg az állatvédelmi szekció állásfoglalását.

2014. április 26-án 9-10:20 között tartottam meg „Az állatvédelem jelene és jövője” című szekciót. A hallgatóság megtudhatta a jelenleg is hatályos állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. tv.) születésének történetét, valamint azt, hogy az állatkínzás önálló bűncselekményként csak 2004-ben került be a Btk-ba. Állatvédő jogászként bemutattam az egyes Uniós országok állatvédelmi és büntető törvényeit valamint a joggyakorlatukat. Az érdeklődök megtudhatták például, hogy több országban súlyos pénzbüntetést rónak állatkínzókra, Ausztriában és Németországban 25 000 Eurót, Franciaországban 30 000 Eurót, Szlovéniában akár 84 000 Eurót is kiszabhatnak. Olaszországban, ha valaki illegális versenyeket szervez állatok között akár 160 000 Euróra is büntethetik. Egyes nem EU-s országokban - mint például Bosznia-Hercegovinában is - 5000 Eurót köteles fizetni az, aki kegyetlenül bánik az állatokkal.

Több országban már az Alkotmányban lefektették az állatok védelmének általános kötelezettségét, ilyen példákat találhatunk Németországban (20a) illetve Szlovéniában (72.§), hazánk Alaptörvényében 2012. január 1-jétől a P cikkben olvashatunk erről.

Az állatvédelmi törvényeket elemezgetve néhol igen különleges szabályozásokra figyelhetünk fel. Például Ausztriában általános kötelezettség, hogy aki egy felismerhetően sebesült vagy veszélyben lévő állatot lát, annak meg kell adnia az ésszerű kereteken belül a segítséget, amennyiben ez nem lenne lehetséges, segítséget kell hívnia. Szlovéniában, ha valaki megmérgezi az állatok ivóvizét vagy takarmányát 1 évtől 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Az állásfoglalás legfontosabb pontjai:

Javaslatok a Büntető Törvénykönyvhöz (2012 évi C. tv.):

• Az állatkínzás tényállását vagy a testi sértéshez hasonlóan végérvényesen eredmény-bűncselekménnyé kell alakítani, vagy mellőzni kell a jelenlegi diszpozícióból az „alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okozzon” kitételt.
• Az állatkínzás minősített esetéért 5 évet szabjanak ki.
• A zoofilia külön tényállásként kerüljön be a Btk-ba.

Javaslatok az állatvédelmi törvényhez (1998. évi XXVIII. tv.):

• A jelenleg kiszabható állatvédelmi bírság összegét emeljék fel, hogy a felső határa a jelenlegi tízszerese legyen.
• Az állatkínzókat jogerős ítélet után tiltsák el az állattartástól.
• Az oktatásra szenteljenek több figyelmet.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tévhitek a kutyasétáltatással kapcsolatban ( Forrás: állatportál.hu)

Először is egy tévhitet szeretnénk eloszlatni, illetve a médiában keringő fals információkat helyreigazítani. Aktuálisan olyan információk jelentek meg a médiában, hogy bekerülne a szabálysértési törvénybe az, hogy aki természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen a kutyáját póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el.

A veszélyeztetés kutyával megnevezésű szabálysértési tényállást már az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet is tartalmazta ugyanezekkel a feltételekkel, vagyis 2000. március 1-je óta nem lehet póráz nélkül a megjelölt területeken kutyát sétáltatni.

Az új szabálysértési törvény 2012. április 15. napján lépett hatályba és annyi történt, hogy a veszélyeztetés kutyával szabálysértési tényállást már nem kormányrendelet, hanem törvény szabályozza.
A szabálysértési törvény tervezett módosítása nem szigorít a pórázhasználaton, hiszen az már több mint 10 éve fennáll, hanem a kivételt bővíti azzal, hogy a vadászkutya mellett a triflakereső (értsd pl. szarvasgomba-kereső; trifla = földi alatti gomba) kutyára is kiterjeszti a pórázhasználat mentességét.

Felhívnám arra a figyelmet, hogy nem érdemes arra hivatkozni, hogy a kutyám fajtája szerint vadászkutya, mert a mentesség csak a vadászaton ténylegesen részt vevő vadászkutyára vonatkozik, illetve arra sem, hogy triflakereső kutyám van, mert a triflakereső kutyának vizsgáznia kell, és az erről szóló okiratot magunknál kell tartani és azt bemutatni, arról nem is beszélve, hogy a triflagyűjtés időpontját be is kell jelenteni vagy az erdőgazdálkodónak vagy a vadászatra jogosultnak és a gazdának is rendelkeznie kell megfelelő képesítéssel.
A pórázhasználat szempontjából felhívnám a figyelmet arra, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 2010. március 1. napján lépett hatályba, és az új szabálysértési törvény hatályba lépéséig (2012. április 15.) két azonos szintű jogszabály (a régi szabálysértési kormányrendelet 218/1999 és az állattartási kormányrendelet) egymásnak ellentmondó jogszabályi rendelkezést tartalmazott a pórázhasználat vonatkozásában: a szabálysértési kormányrendelet nem írt elő pórázhasználatot a település belterületén, viszont az állattartási kormányrendelet belterület közterületén igen. Álláspontunk az, hogy ebben az esetben a szabálysértési kormányrendelethez képest speciális szabályozást tartalmaz az állattartási rendelet, így ebben a kétéves átmeneti időszakban jogszerűen csak pórázon lehetett kutyát sétáltatni a település belterületén közterületen.

Vagyis azzal, hogy az új szabálysértési törvény tényállásai közé került be a veszélyeztetés kutyával tényállás, megszűnt az azonos szinten álló jogszabályok közötti ellentmondás, és mivel a törvény magasabb szintű jogszabály, mint a kormányrendelet, így álláspontom szerint jelenleg jogszerűen nem bírságolható senki azért, ha belterület közterületén póráz nélkül sétáltatja a kutyáját.

A veszélyeztetés kutyával szabálysértési tényállás elemzésénél a vonatkozó jogszabályok meghatározzák, hogy mi minősül természeti területnek, védett természeti területnek és vadászterületnek, illetve mi minősül erdőnek.

Az erdő, a védett természeti terület és a vadászterület meghatározásán kívül sajnos ezek a meghatározások nem túl egzaktak, így nem könnyű eldönteni, hogy természeti területen járunk-e vagy sem, ez mindig csak a konkrét esetben dönthető el. Alapvetően azt lehet mondani, hogy minden erdő egyben természeti terület is.

A vadászterületekkel kapcsolatban annyit lehet tenni, hogy a vadászati hatóságtól (Földművelésügyi Igazgatóság, de vannak területi szervei is megyénként és a fővárosban) információt lehet kérni, hogy mi vadászterület, mert ők vezetik a vadászterületek nyilvántartását. Ezt adott esetben azért is érdemes megkérdezni, mert alapesetben a vadászterület kiterjedése minimum 3.000 hektár, de ettől el lehet térni legfeljebb 500 hektárral, azonban van olyan kivétel, ami a területnagyságra tekintet nélkül is vadászterületnek minősül.

Fontos tudni, hogy erdőben bizonyos feltételek mellett korlátozható az erdő látogatása, vagyis még pórázon sem lehet sétálni az erdőben. A jogszabályi előírások szerint a korlátozást a helyben szokásos módon kell kihirdetni és figyelmeztető táblákat is ki kell helyezni. Arról, hogy folyik-e vadászat abban az erdőben, ahova kirándulni szeretnénk, mindig győződjünk meg, mert így csökkenthető bármilyen baleset bekövetkezésének az esélye.
A vadászati törvény lehetőséget ad a vadászoknak arra, hogy a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, elfogja vagy elejtse, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.E jogszabályi rendelkezés értelmezése sajnos már feltételezi a tragédia bekövetkeztét, mégis fontosnak tartom, hogy beszéljünk róla. A vadász csak akkor foghatja vagy ejtheti el a kutyát, ha az vadat űz, a vad sérelme másként nem hárítható el, és a kutya tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. Ezen feltételek együttes fennállása esetén is elsődlegesen az elfogással kellene a vadászoknak próbálkozniuk, és csak ennek lehetetlenségét követően az elejtéssel, mivel a jog ismeri a fokozatosság, arányosság elvét.

Ez elméletben szépen hangzik, sajnos a gyakorlatban nem így történik, de ennek a problémának a megoldása nem a mi kezünkben van.

   ____________________________________________________________________________________________________________________________________

Országos láncbegyűjtő akció ( Forrás: Kutyabarát.hu)

„Tartanád folyamatosan kikötve legjobb barátodat?” – tette fel a kérdést Schell Judit budapesti járókelőknek hétfőn reggel. A színművésznő a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felelős állattartást népszerűsítő „Szabad a Gazdi” programjának nagyköveteként indította el azt az országos kampányt, amely a kutyák állandó megkötésének káros hatásaira hívja fel a figyelmet. - írja a promenád.hu


Ön melyik kutyust látná szívesen a 2017. évi kártyanaptárunkon?
Alíz és Arany
Frida
Fagyi
Gedeon
Káposzta
Leó
Hunor
   



Cikk ajánlása ismerősnek
Kérjük töltse ki az alábbi űrlapot!

A címzett e-mail címe:

Az Ön neve:

Az Ön e-mail címe: